A bojtorján (Arctium lappa) az egész világon elterjedt kétnyári növény. Európa, Ázsia mérsékelt égövén őshonos. Hazánkban szinte mindenhol találkozhatunk vele az útszéleken, vasúti sínek mentén, erdőkben, mezőkön, folyópartokon, kerítések mellett.
Szereti a nitrogénben gazdag talajt. 60-150 cm magasra nő, gyökere akár 60 cm hosszú is lehet. Gyökeréről azért fontos részletesen is beszélnünk, mert gyógyászati célokra főként ezt a részt használják. A gyökér karószerű, 3 ujjnyi vastag, és függőlegesen hasít a talajba. Október-április között gyűjtik be az első éves, még nem virágzó növény gyökerét, mely húsos, tömör, belül fehér, kívül szürkésbarna, szagtalan - és keserű ízű.
A másodéves növény, mely virágot hoz, már nem alkalmas gyógyításra, mert olyankor a gyökér már szivacsossá válik, majd üreges lesz és pudvás szerkezetű. Az ötcimpájú, hosszú kocsányon ülő virágok július-szeptember közepén nyílnak, bíbor vagy rózsaszín színűek, ernyős fürtöt képeznek – szebbé varázsolva az egyébként jellegtelennek tűnő növényt. Termése szőrös, bordázott.
A bojtorján (népies nevén: lapu, útszéli lapu, keserűlapu, buzogáncs, bogáncs, ragadvány, ragadáncs és nagybojtorján) inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserűanyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.
Nagyon sok ásványi anyag van benne, melyek közül nagyon fontos a vas, a réz, a magnézium, a foszfor, a mangán, a kálium, a cink, a kalcium, a B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-, C- és E-vitamin. Fontos hatóanyaga az arktiopikrin.
A témában írt cikk elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/02/25/fiatalit-gyogyit-fajdalmat-csillapit-meglepodsz-mi-mindenre-jo-a-bojtorjan/
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
