Az allergia szezon február közepétől szeptember végéig tart, bár melegebb október esetén kitolódhat a hónap közepéig. A mogyoró virágzása indítja be a sort, aztán április elején robbanásszerűen 6-8 növény kezdi meg virágzását. Az első panaszos időszak ezért erre a hónapra esik. A parlagfű augusztusban kezdi el szórni spóráit, majd két hónapon át agresszíven kínozza az embereket.
A múltkor már említettem, hogy az allergiás tünetek kialakulásában elsősorban a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Nem véletlen, hogy a leghatékonyabb allergia-szerek az antihisztaminok, emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.
Az asztma tüneteinek kialakulásában bonyolult kémiai folyamatok játszanak szerepet. Kiváltásáért elsősorban a pollenek és az agresszív vírusok a felelősek. A meleg időben, amikor a pollenek aktívan száguldoznak a levegőben, az asztmásoknak gyakrabban kell használniuk a Ventolint. Az ilyen gyorshatású szerek általában veszélytelenek, ám a túl gyakori használat szívfrekvencia szaporulathoz vezethet, ami egy szívbeteg esetében akár végzetes is lehet.
Aki asztmás, annak ajánlott szteroid tartalmú kombinációs szert használnia, mert a gyulladás gátlása ennek a betegségnek az alap-problémája, és a gyorshatású szereknek nincsen gyulladásgátló hatásuk, csupán a hörgők simaizmának görcsét oldják. A tünetek megszűnése után is fontos, hogy a beteg kisebb dózisban ugyan, de folytassa a napi kezelést, mivel ezzel megvédi a hörgő nyálkahártyáját az ismételt estleges gyulladás kialakulásától.
Most épp a parlagfű kínozza a legtöbb embert. Kegyetlen ez a növény. Akár másfél-két méteresre is megnőhet. Tompa, négy élű száráról, sűrű oldalhajtásairól és szárnyasan szelt, sűrűn szőrözött leveleiről könnyen felismerhető. A felső hajtások végén, a rövid kocsányon ücsörögnek a sárga színű, kb. 5 mm-es porzós fészkek 10-15 virággal, amelyek csak arra várnak, hogy bosszantsanak minket, és megnehezítsék a mindennapokat.
A parlagfű nyugalmi periódusa január végéig tart, majd amikor jön a felmelegedés, a talaj felső 3 cm-es rétegében alvó magvak csírázásnak indulnak. (Ha mélyebben fekszenek a magok, akkor 3-4 évtizedig is nyugalomban várják, hogy megbolygassák a talajt és feljebb kúszhassanak.)
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/08/07/igy-vegyuk-fel-a-harcot-a-pollenek-ellen/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
