Nézzük meg, hogy az előző részben részben már említett, a csontszerkezetre, a vér kálcium szintjére, az ideg-izom kapcsolatra és működésre gyakorolt hatáson kívül mi mindent tud még a D-vitamin, mitől olyan sokoldalú?
„Azt már korábban is tudtuk, hogy jótékony hatását csak biológiailag aktív hormonná alakulva képes kifejteni, de azt hittük, hogy ez az 1-alfa-hidroxilációnak nevezett folyamat csak a vesében mehet végbe. Kiderült azonban, hogy szinte az összes sejtünknek vannak D-vitamint kötő receptorai, amelyek képesek bejuttatni a sejtbe, ahol - és csakis azon belül - a fentebb említett hidroxilációval aktív D-hormonná alakul át” – ismertette dr. Kovács László, amikor e témáról beszélgettünk.
Majd kifejtette, hogy éppen ez magyarázza e vitamin sokarcúságát: hogy minden szervünkben, szövetünkben megtalálható, behatol a sejtmagba és több mint 200 gén működését szabályozza. A gén a legkisebb átörökítő egység, a DNS egy kicsiny szakasza, amely kódolással, jelátvitellel szabályoz. Felel a testünket meghatározó szerkezeti fehérjék, élettani működéseket szabályozó enzimfehérjék keletkezéséért is.
„Ha a konkrét hatásait nézzük, akkor a D-hormon fokozza a sejtdifferenciálódást, a programozott sejthalált (apoptózist), csökkenti az érképződést (angiogenezist) és ugyancsak csökkenti a sejtszaporodást (proliferációt) mind a normál, mind a daganatsejtekben” – fejtette ki az orvos – „Így lehet megérteni a daganatgátló hatását, hiszen a rosszindulatú daganatok gyors növekedésében éppen ezek a hibák játszanak szerepet: túl gyors a sejtszaporodás, nincsen megfelelő sejtdifferenciálódás és túl kevés a programozott sejthalál. Márpedig az aktív D-hormon ezek ellen hat, ilyen hibákat segít kiküszöbölni. Nem véletlen, hogy ma már egyre több onkológus javasolja kiegészítő kezelésként a daganatterápiában, illetve daganatok kialakulásának megelőzésére.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/12/05/igy-gyozzuk-le-a-betegsegeket-d-vitaminnal/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
