Természetes védelmet nyújt külső szőr- és bőrtakarónk, belső szerveink nyálkahártyája, nyákot termelő mirigyeink, méregtelenítést végző kiválasztó szerveink, harcképes vérsejtjeink és a védőenzimeket termelő immunsejtjeink. Fontos szerep jut annak az 1-2 kg hasznos baktériumtömegnek, mely a szervezetünk külvilággal érintkező részein (bőrön, nyálkahártyákon), döntően a vastagbél területén helyezkedik el.
Védőbástyánk, az immunrendszer egymással kölcsönhatásban álló – a helyi védekezésben elsődleges „sejtes”, és az általános védekezésben jelentős „humorális” (folyékony) – alkotóelemek hálózata. Feladata az idegen anyagok (mikroorganizmusok, daganatsejtek, méreganyagok, allergének) felismerése és megsemmisítése.
Ez a védekezőképesség részben passzív, velünk született, vagyis öröklődő jellegű, részben pedig aktív, a betegségek átvészelése vagy oltások által szerezhető meg. Ha megfelelően működik, képes az ismert és egyszer már leküzdött veszélyforrás újabb támadását kivédeni, ellene védetté (immunissá) tenni a szervezetet. Gyengülésének vagy hiányos működésének következménye a betegségekre való hajlam, a gyógyulás lassúsága, a fertőzésekre és azok szövődményeire való fogékonyság. Túlműködése pedig allergiás betegséget okoz.
Tudjuk, hogy az immunrendszer fittsége függ az általános egészségi és fizikai állapot mértékétől, az életmódtól, a táplálkozástól, a káros szenvedélyektől. Kimutatható mértékben gyengíti a túlhajszoltság, a stressz, a környezet és az élelmiszerek szennyezettsége, a zaklatott életvitel, és számos káros sugárhatás. Szükség van hát védelmére, regenerálására vagy erősítésére.
Forrás: Galenus
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
