Magyarországon mintegy másfél millió allergiás és 350-400 ezer asztmás beteg él. E két betegség egymástól függetlenül is kialakulhat. Létrejöttükben elsődleges szerepük van a genetikai tényezőknek, de az ipari környezet, a szennyezett levegő sem tesz jót az arra hajlamos egyéneknek.
Az allergiás tünetek kialakulásában főként a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Nem véletlen, hogy a leghatékonyabb allergia-szerek az antihisztaminok. Emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.
Az asztma már egy kissé nehezebb probléma. A tünetek bonyolult kémiai folyamatok következményeként jelennek meg. Az asztma kiváltásáért elsősorban a pollenek és az agresszív vírusok a felelősek.
„Az inhalációs asztma készítményeket sokan elhagyják, amikor úgy érzik, hogy javult annyira az állapotuk, hogy ezt megtehetik, és úgy gondolják, hogy ennek semmilyen következménye nem lesz. Ez főként a fiatal betegekre jellemző.” – tudtam meg Dr. Vidák Zsolttól.
A tüdőgyógyász elmondta, hogy ez nem jelent problémát akkor, ha az illetőnek úgynevezett allergiás asztmája van, vagyis csak pollenidőszakban vannak tünetei. Ide azonban csak az asztmások töredékét sorolhatjuk!
Sokan – alaptalanul - félnek az inhalációs szteroid-készítményektől, ami azért baj, mert a mai napig ezek a legfontosabb gyulladáscsökkentő eszközök. A rohamokra használt, gyorshatású inhalátorok (pl: Ventolin) általában veszélytelenek, ám a túl gyakori használat szívfrekvencia szaporulathoz vezethet, ami egy szívbeteg esetében akár végzetes is lehet. A gyorshatású szereknek nincsen gyulladásgátló hatásuk, csupán a hörgők simaizmának görcsét oldják. Ezért hiába is próbálkozik valaki Ventolinnal felváltani a szteroidos inhalátorát, semmilyen hatása nem lesz!
A szteroid tartalmú kombinációs szerekre pont ezért van szükség: a legtöbb asztmás alap-problémája a gyulladás, melyekre ezek a készítmények gátlóan hatnak.
Tévhit az is, hogy az inhalációs szteroid készítmények súlygyarapodást okoznak! Mivel ezek helyileg hatnak, nincsenek olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek.
„Sokakban felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi világjárvány hogyan befolyásolja az allergiások és az asztmások terápiás szükségleteit, fokozott esélye van-e annak, hogy megkapják az újfajta koronavírus fertőzést /Covid-19/. Nos, megnyugtatom őket, hogy sem az allergia, sem az asztma nem növeli ennek a vírusnak a patogenitását, lényegében nincsen az első hat helyen a rizikófaktorokat illetően.” – üzeni olvasóinknak Dr. Vidák Zsolt.
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az inhalációs szteroidok növelik a koronavírussal való megfertőződés kockázatát, ezért abba kell hagyni a használatukat. A főorvos mindenkit óva int ettől! Mivel az említett szerek az asztma kezelésének a bázisgyógyszerei, nem szabad félrerakni őket! Semmilyen adat / kutatás / tapasztalás nem támasztja alá azt, hogy használatuk növelné a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot, a CoVid-19 kockázatát, vagy, hogy gyengítené az immunrendszert!
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2020/04/04/hogyan-hat-a-szteroid-hasznalat-a-covid-19-re/
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
