Magyarországon mintegy másfél millió allergiás és 350-400 ezer asztmás beteg él. E két betegség egymástól függetlenül is kialakulhat. Létrejöttükben elsődleges szerepük van a genetikai tényezőknek, de az ipari környezet, a szennyezett levegő sem tesz jót az arra hajlamos egyéneknek.
Az allergiás tünetek kialakulásában főként a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Nem véletlen, hogy a leghatékonyabb allergia-szerek az antihisztaminok. Emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.
Az asztma már egy kissé nehezebb probléma. A tünetek bonyolult kémiai folyamatok következményeként jelennek meg. Az asztma kiváltásáért elsősorban a pollenek és az agresszív vírusok a felelősek.
„Az inhalációs asztma készítményeket sokan elhagyják, amikor úgy érzik, hogy javult annyira az állapotuk, hogy ezt megtehetik, és úgy gondolják, hogy ennek semmilyen következménye nem lesz. Ez főként a fiatal betegekre jellemző.” – tudtam meg Dr. Vidák Zsolttól.
A tüdőgyógyász elmondta, hogy ez nem jelent problémát akkor, ha az illetőnek úgynevezett allergiás asztmája van, vagyis csak pollenidőszakban vannak tünetei. Ide azonban csak az asztmások töredékét sorolhatjuk!
Sokan – alaptalanul - félnek az inhalációs szteroid-készítményektől, ami azért baj, mert a mai napig ezek a legfontosabb gyulladáscsökkentő eszközök. A rohamokra használt, gyorshatású inhalátorok (pl: Ventolin) általában veszélytelenek, ám a túl gyakori használat szívfrekvencia szaporulathoz vezethet, ami egy szívbeteg esetében akár végzetes is lehet. A gyorshatású szereknek nincsen gyulladásgátló hatásuk, csupán a hörgők simaizmának görcsét oldják. Ezért hiába is próbálkozik valaki Ventolinnal felváltani a szteroidos inhalátorát, semmilyen hatása nem lesz!
A szteroid tartalmú kombinációs szerekre pont ezért van szükség: a legtöbb asztmás alap-problémája a gyulladás, melyekre ezek a készítmények gátlóan hatnak.
Tévhit az is, hogy az inhalációs szteroid készítmények súlygyarapodást okoznak! Mivel ezek helyileg hatnak, nincsenek olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek.
„Sokakban felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi világjárvány hogyan befolyásolja az allergiások és az asztmások terápiás szükségleteit, fokozott esélye van-e annak, hogy megkapják az újfajta koronavírus fertőzést /Covid-19/. Nos, megnyugtatom őket, hogy sem az allergia, sem az asztma nem növeli ennek a vírusnak a patogenitását, lényegében nincsen az első hat helyen a rizikófaktorokat illetően.” – üzeni olvasóinknak Dr. Vidák Zsolt.
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az inhalációs szteroidok növelik a koronavírussal való megfertőződés kockázatát, ezért abba kell hagyni a használatukat. A főorvos mindenkit óva int ettől! Mivel az említett szerek az asztma kezelésének a bázisgyógyszerei, nem szabad félrerakni őket! Semmilyen adat / kutatás / tapasztalás nem támasztja alá azt, hogy használatuk növelné a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot, a CoVid-19 kockázatát, vagy, hogy gyengítené az immunrendszert!
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2020/04/04/hogyan-hat-a-szteroid-hasznalat-a-covid-19-re/
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
