Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.
Játék a hőfokkal
Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.
A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC volt az ideális.
Fázékonyság: betegséget jelez?
Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik. Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk.
„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”
Raynaud-jelenség
Az elsősorban 40-60 év közötti nőket érintő jelenség során a hideg (vagy stressz) hatására az ujjakban a vérkeringés gyakorlatilag leáll. A pár perces rohamokat követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik.
Ha a fázósság mellett ilyen tüneteket tapasztalunk, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz! A Raynaud-jelenség nem mindenkinél okoz szövődményeket, de folyamatos utánkövetés szükséges azért, hogy idejében felfedezzék, ha mégis.
„Az ujjakon látható bőr és a bőr alatti kötőszövet megkeményedése, megvastagodása idővel a belső szerveken is végbemehet, tulajdonképpen a túlzott kollagén termelődés megfojtja a szöveteket. Ahhoz, hogy ezt idejében felismerjük és kezeljük, panaszok esetén fontos az évenkénti – vagy állapottól függően ennél gyakoribb – kontroll.”
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
