Krónikus légúti betegség esetén a légutak állandó gyulladásban vannak, emiatt a betegek több különböző, mások számára ártalmatlan tényező miatt is rosszabbul érezhetik magukat. A gyulladt légutak érzékenyebben reagálnak a külső hatásokra: erősebb illatok, pollenek, dohányfüst vagy hideg levegő belélegzése – különösen, ha intenzív testmozgással párosul – is rohamot provokálhat. A hideg levegő belégzése szűkítheti a légutakat, ami fokozott ziháláshoz és légszomjhoz vezethet.
A kültéri levegőszennyező anyagok tartalmazhatnak füstöt, port és különböző gázokat.
Az Environmental Health folyóiratban közölt, 2016-ban 168 COPD-ben szenvedő ember bevonásával végzett kutatás során a kutatók megállapították, hogy még a levegőszennyező anyagok rövid távú expozíciója is növelheti a COPD fellángolásának kockázatát.
Az Egyesült Államokban végzett több kutatás is igazolta, hogy a forgalmas főutak mellett élő gyerekeknél gyakrabban alakul ki asztma. A légszennyezettség a már meglévő betegség esetén is rontja a tüneteket. Az európai adatok hasonlóan riasztók, az asztmás megbetegedések harmadát a légszennyezettség okozza.
Már meglévő asztma esetén télen elsősorban a kisméretű részecske szennyezés értékének emelkedése okoz panaszokat: köhögési rohamok, nehézlégzés, mellkasi diszkomfort, bizonytalan, égő érzés a tüdő területén.
A légzőszervi fertőzések, például a megfázás vagy influenza is fokozhatják a krónikus légúti betegségek tüneteit. A fokozott váladéktermelődés, és a betegség következtében erősödő légúti gyulladás megnehezíti a légzés.
Esős napokon a magas páratartalmú, sűrű és nedves levegő belélegzése megerőltető lehet a légúti betegek számára, emiatt fáradékonyság és légszomj is jelentkezhet. Ha a levegő nemcsak kint, de a lakáson belül is párás, az további problémákhoz vezethet.
A lakásban tartósan 60% feletti páratartalom kedvező feltételeket biztosít a penészgomba és a poratka megjelenésének. Ezek egészséges embereknél is növelhetik az allergia kialakulásának esélyét, és gyakoribb légúti betegségeket okozhatnak. A krónikus légúti betegek tüneteit is súlyosbítják, különösen allergiás asztma esetén.
„Ha a téli hónapokban a tüneteink rosszabbodnak, gyakori nehézlégzés, légszomj, köhögő rohamok jelentkeznek, gyakrabban kell használni a gyors hatású inhalátorokat, forduljunk orvoshoz! Ne várjuk meg, míg a panaszok súlyosbodnak, vagy esetleg súlyos légzési elégtelenség, asztmás roham alakul ki. A gyógyszeres kezelés módosításával és néhány változtatással meg tudjuk előzni az állapotromlást.”
(Forrás: Tüdőközpont / Galenus)
Kora ősszel gyakori, hogy reggel még pulóver kell, délután pedig újra nyárias meleg van. A 10–15 °C-os napi hőingadozás nemcsak az öltözködést nehezíti meg: sokan ilyenkor fáradtabbnak, fejfájósabbnak, szédülékenyebbnek érzik magukat, másoknál torokkaparás, orrdugulás vagy rosszabb alvás jelentkezik.
Ősszel könnyű összekeverni a megfázást a szezonális allergiával. Tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyező szem vagy enyhe torokkaparás mindkettőnél előfordulhat – ráadásul szeptemberben még javában tarthat a parlagfűszezon, miközben egyre gyakoribbá válnak a felső légúti vírusfertőzések is.
Szeptemberben sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel, napközben álmosabbak, romlik a koncentrációjuk, estére pedig egyszerűen „elfogy az energiájuk”. Gyakran ezt nevezzük őszi fáradtságnak – pedig sok esetben nem egyetlen ok áll a háttérben.
