A Lancet Neurology című szaklapban megjelent kutatás készítői 500 olyan brit lakost kísértek figyelemmel, akik 1946-ban ugyanazon a héten születtek és egy nagyszabású, hosszú távú vizsgálatban vettek részt.
Megmérték a vérnyomásukat 36, 43, 53, 60-64 és 69 évesen, MRI-felvételt készítettek az agyukról 69-71 évesen, valamint a University College London kognitív tesztjeit is elvégeztették velük. Egyikük sem volt demens. Azt állapították meg, hogy a 30-40-es életévek magas vérnyomása “felgyorsíthatja az agy károsodását”.
Nem ez az első tanulmány, amely az életközépi magas vérnyomás és a demencia kockázatának növekedése között összefüggést állapított meg, a friss kutatás készítői azt akarták tudni, mikor és hogyan zajlik a folyamat.
Megállapították, hogy a 36-43 év közötti magas vérnyomás függött össze a későbbi agyzsugorodással. Az agy egészségének védelmében tehát ebben az időszakban érdemes odafigyelni a vérnyomásra. A korral mindenkinek zsugorodik az agya egy kicsit, ám akik bizonyos idegrendszeri betegségekben szenvednek, azokat súlyosabban érinti.
Noha a kutatás résztvevői közül senki sem mutatta az elbutulás tüneteit, ám a tudósok szerint az agy zsugorodása általában még a tünetek előtt megy végbe, ezért az alanyoknál a jövőben is keresni fogják a demencia jeleit.
A 43-53 éves korban mért magas vérnyomás a 70-es éveiket megérő résztvevők közül többnél függött össze érrendszeri károsodással.
(Forrás: PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
