Müller Cecília hangsúlyozta: a már mindenki által megszokott, elfogadott maszkviselés hatékony eszköze a járvány megfékezésének, de a pandémia kezdete óta megfertőződött 165 901 ember “nem kevés”, továbbra is fegyelmezettnek kell maradni, “vigyáznunk kell magunkra és egymásra”.
A pénteken a szociális intézmények dolgozóinál kezdődött országos tesztelési akcióval összefüggésben jelezte, hogy Magyarországon a szociális otthonok 26 százalékában találtak fertőzöttet, a fertőzöttség mértéke egy esettől a 60 százalékig terjedt.
Jelenleg 417 szociális intézmény érintett, a gondozottak 6 százaléka, 5940 ember, a gondozók 1 százaléka, 976 ember kapta el a koronavírust – jelezte. A koronavírus-fertőzött gondozottak közül 1175-en szorultak kórházi ellátásra, 586-an elhunytak – tette hozzá.
Müller Cecília kiemelte, növekszik a koronavírus-fertőzéssel kórházban kezeltek száma, jelenleg 7512-en szorulnak ellátásra, közülük 604-en vannak lélegeztetőgépen. “Ezek a számok nem kedvezőek” – mondta.
A szakember ismételten kitért arra, hogy a krónikus betegséggel küzdők jobban ki vannak téve a fertőzésnek és a szövődmények kialakulásának. Kitért egy nemzetközi szakfolyóiratban publikált tanulmányra, miszerint a cukorbetegek kétszer akkora eséllyel fertőződnek meg, és alakulnak ki náluk súlyos szövődmények, mint az egészséges embereknél. Általánosságban kiemelte, a jól karban tartott és kontrollált krónikus betegséggel a kockázatok csökkenthetők.
Kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos elmondta, ugyanazok a járványügyi szabályok vonatkoznak azokra is, akiket az országos tesztelés alkalmával szűrnek ki, mint mindenki másra.
Szintén kérdésre válaszolva hangsúlyozta, egy-egy óvoda vagy óvodai csoport bezárásáról minden esetben a helyi viszonyokat figyelembe véve dönt az operatív törzs. Országos óvodabezárásokról “szükségtelen intézkedni” – mondta.
Müller Cecília megismételte, oltást csak egészséges ember kaphat, így semmilyen akut fertőzés fennállása esetén sem oltanak be influenza ellen senkit. Annak is várnia kell az oltás beadatásával, aki – bár egészséges – szoros kontaktus miatt karanténban van, tíz nap után, tünetmentesen kérheti az influenzaoltást.
(PatikaMagazin)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
