Naspolya: amikor a „szottyos” az igazi!

A naspolya tipikusan az a gyümölcs, amire először fintorogva tekint az ember, mert egy icipici indíttatást se érez arra, hogy a barna, szottyadt, kicsit szőrös, magvakkal teli, buggyantnak kinéző termést a szájához emelje. Ha viszont leküzdjük ezt az ellenérzést, meglepően harmonikus íz lesz a jutalmunk!

A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről indult el világkörüli útjára. A Balkán-félszigeten főként vadon terem, de szívesen ültetik a kertekbe is. Mivel szereti a meleget, ezért a Kárpát-medencétől északra nem igazán látogat el. Viszont: nagyon jól tűri a hideg telet! Sőt, a hideg nélkül nem is lehet igazi a gyümölcs íze!

Hívják lasponyának, miszpolyának is. 1553-ban a Schlágli-magyar szójegyzék nespula-ként említi. (Valószínűleg a latin mespila szóból eredően.) Három fajtája van: a szentesi rózsa naspolya, a hollandi óriás naspolya és a nottingham naspolya.

 

A naspolyáról olvasható cikk az alábbi linkre kattintva:

http://fmc.hu/2018/02/17/naspolya-amikor-a-szottyos-az-igazi/